← Vissza a cikkekhez

Problémaérzékelő a Xeomában

A nagyszabású, vállalati szintű videomegfigyelő rendszerek gyakran száz vagy akár több ezer kamerát is üzemeltetnek. Ilyen körülmények között nehéz folyamatosan nyomon követni, hogy minden kamera online állapotban van-e, és a rendszer megfelelően működik-e.

Ekkor válnak nélkülözhetetlenné az úgynevezett szabotázsérzékelők automatikus videoanalitikai funkciói, amelyek azonnal értesítik az operátorokat és adminisztrátorokat a fenyegetésről vagy a folyamatban lévő bűncselekményről.

A vandalizmus első áldozatai általában maguk a kamerák. Az elkövetők mindent megtesznek, hogy ne rögzítsék őket (éppen ezért kulcsfontosságú a kamerák megfelelő elhelyezésének megtervezése), és ha ez nem lehetséges, inkább kiiktatják az eszközt.

A kamerák megrongálása vagy tönkretétele a leggyakoribb elkövetői módszer. Ez ugyan költséges lehet a rendszer tulajdonosának, de előnye, hogy az operátorok azonnal észlelik a kamera kiesését, és haladéktalanul intézkedhetnek. Ez azonban nem igaz azokra a videomegfigyelő rendszerekre, amelyek évekig emberi felügyelet nélkül üzemelnek: itt nemcsak a berendezés károsodik és az értékek tűnnek el nyomtalanul, hanem más események felvételei is elveszhetnek, mire egyáltalán fény derül a rendszer hibájára.

Egy másik forgatókönyv szerint a technikailag képzettebb elkövetők elvágják a kábeleket, például az Ethernet-vezetéket, aminek következtében a kamera leállítja a videóstream küldését, és a kép megfagy. Bár maga a kamera nem sérül, ami előnyös, az ilyen „lefagyott” kamerák utoljára kapott képkockája hosszú ideig normál állapotot jelezve maradhat a kijelzőn. Ez elfedi a manipulációt, így az elkövetők zavartalanul tevékenykedhetnek a holtterekben, majd zsákmányukkal együtt észrevétlenül távozhatnak.

A videomegfigyelő rendszer tulajdonosainak szempontjából a legjobb eset az, ha az elkövetők csak elfordítják a kamerát más irányba, elvakítják erős fénnyel (például autófényszóróval), vagy letakarják valamilyen anyaggal, például ronggyal vagy táskával. Ilyenkor az egyetlen kár abból származik, amit az elkövetők elvisznek a védett területről, amíg a kamera nem látja azt. Technikailag a kamerák sértetlenek és működnek, csupán nem a megfelelő területet figyelik. Ha sok kamera tartozik a felügyelethez, az operátorok könnyen figyelmen kívül hagyhatják ezt az apró változást, és – mint egy klasszikus kémfilmben – észre sem veszik az orruk előtt zajló bűncselekményt. Felvétel és bizonyíték hiányában pedig az eljárás ellehetetlenül.

A „Problémaérzékelő” modul a Xeomában

A felügyelet nélküli rendszerállapot-monitoring biztosítására a Xeoma nemcsak csúcstechnológiás képernyő-diagnosztikát kínál, hanem a „Problémaérzékelő” modult is. A szabotázsérzékelő mögött álló videoanalitika automatikus, tetszőleges formátumú értesítéseket küld a képváltozásokról (kamera-manipuláció esetén) vagy a rendszer „egészségi állapotának” romlásáról.

A fejlett videoanalitika, a rugalmas konfiguráció és a moduláris felépítés lehetővé teszi, hogy a rendszert pontosan az Ön igényei szerint állítsa be, meghatározva, mely kamerák mikor küldjenek jelzést. Például beállítható, hogy egy kamera jelvesztésekor csak értesítést kapjon a rendszergazda, míg egy széfet őrző kamera meghibásodása esetén azonnal riasztás lépjen életbe. Ugyanahhoz a kamerához többféle értesítési típus is hozzárendelhető.

Vizsgáljuk meg közelebbről a modul beállításait.

A modulra kattintva bármikor hozzáférhet annak beállításaihoz. A „Problémaérzékelő” menüpont alatt a következő opciók találhatók:

• Aktiválási típus:

Aktiválás probléma hiányában – ha a kiválasztott problémák egyike sem észlelhető, a modul továbbítja a jelet a modul-lánc következő elemei felé
Mindig aktív – a modul folyamatosan „Aktivált” állapotban van, azaz jelet továbbít a modul-lánc következő elemeinek
Aktiválás probléma esetén – ha a kiválasztottak közül legalább egy probléma észlelhető, a modul jelet továbbít a lánc következő moduljainak

• Nem kamerával kapcsolatos hibák ellenőrzése (akkor is, ha a kamera-adatfolyam inaktív) jelölőnégyzet

Ezzel a beállítással olyan hibák is követhetők, amelyek nem a kamerához kötődnek, még akkor is, ha maga a kamera nem működik (vagy nincs is csatlakoztatva). Ilyenkor a rendszer minden nem kamerával kapcsolatos problémát (például lemez- vagy memóriahibákat) mindenképpen észlel.

• Nincs kép a kameráról és Nincs hang jelölőnégyzetek

Kamera időkorlát csúszka

Ezek a beállítások akkor jeleznek, ha a kamerakép nem frissül, vagy megszűnik a hangjel. A kamera időkorlát csúszkával meghatározható az aktiválási küszöbérték: ha például 10 másodpercre állítja, a rendszer figyelmen kívül hagyja a 10 másodpercnél rövidebb videó- vagy hangkimaradásokat.

• Kamera-adatfolyam hiánya (nincs videó és hang) jelölőnégyzet

Kamera időkorlát csúszka

Ez a jelölőnégyzet a kamera teljes kapcsolatvesztését észleli (például amikor a kamera egyáltalán nem válaszol vagy nem sugároz adatot). Az időkorlát csúszkával beállítható a riasztási késleltetés, így elkerülhetők a téves riasztások rövid ideig tartó kommunikációs szünetek esetén.

• Kamera fókuszvesztése jelölőnégyzet

Fókuszszint csúszka

Ezzel a beállítással nyomon követhető, ha a kép életlenné válik (elveszíti fókuszát).

• Túl sötét kamerakép és Túl világos kamerakép jelölőnégyzetek

Fényerő-változási tolerancia, % csúszka
Alsó fényerőhatár, % csúszka
Felső fényerőhatár, % csúszka

Ez a funkció a kamera túlzottan sötét vagy világos képét figyeli, például ha a lencsét letakarják vagy erős fény éri. A csúszkákkal pontosan definiálhatók a releváns fényerőtartományok.

• Kamera elfordulásának gyanúja jelölőnégyzet

Képváltozási küszöbérték, % csúszka

Ez a funkció a képpontok eltolódása alapján ismeri fel, ha a kamerát fizikailag elfordították. A képváltozási küszöbértékkel határozható meg a modul aktiválásához szükséges eltérés mértéke.

• Csomagvesztés követése jelölőnégyzet

Ezzel a beállítással a kamera instabil működése (csomagvesztés vagy adatfolyam-kimaradás) szűrhető ki. Az ilyen hibák legtöbbször hálózati problémára utalnak.

• Elfogyott a szabad lemezterület jelölőnégyzet

Maradék terület kevesebb mint csúszka

Ez a beállítás akkor jelez, ha a rendelkezésre álló lemezterület a csúszkán beállított érték alá csökken.

• Kevés a szabad memória jelölőnégyzet

Rendelkezésre álló RAM infó – információ az elérhető memóriáról
Maradék RAM kevesebb mint csúszka

Ez a funkció a memóriaszivárgást (RAM) észleli.

• Processzorterhelés jelölőnégyzet

Magasabb mint csúszka

A Xeoma „Problémaészlelő” modulja a processzorterhelést is képes monitorozni. A csúszkával pontosan megadható az a terhelési szint, amely esetén a modul riaszt.

• Hálózati erőforrás elérésének ellenőrzése jelölőnégyzet

Hálózati erőforrás címe mező
Elérhetőség-ellenőrzési intervallum csúszka

Itt adható meg bármely hálózati eszköz vagy internetes erőforrás (weboldal) IP-címe.
Így például felismerhető a szerver internetkapcsolatának elvesztése, vagy nyomon követhető egy hálózati eszköz (automata kapu, relé stb.) elérhetetlensége.

• Szerver újraindult jelölőnégyzet

Ezzel a beállítással nyomon követheti a szerver összeomlását. A funkció akkor aktiválódik, ha a szerver összeomlott, majd helytelenül indult újra.

• Adatbázis-problémák jelölőnégyzet

Ez a jelölőnégyzet az Xeoma archívum-adatbázisával (archive.db – a különböző szűrőmodulok metaadatait tartalmazó adatbázis) kapcsolatos hibák nyomon követését teszi lehetővé.

• Internetforgalom-túllépés jelölőnégyzet

Bejövő forgalom, GB csúszka
Forgalomszámláló visszaállítási intervalluma legördülő lista

Ez a beállítás a hálózati korlátok túllépését jelzi.

• Észlelt problémák naplófájlba írása jelölőnégyzet

A szűrő egyedi neve a naplóban

Ezzel a beállítással minden probléma naplófájlba menthető. A naplófájl elérési útja az alábbi formátumban adható meg: C:\Users\Public\Documents\Xeoma\Logs\ProblemsDetector.log (Windows)
A naplók alapértelmezés szerint a „Logs” mappában találhatók a beállítások mappájában.

A hibaüzenetek a képernyőn is megjelennek. Megfelelő betűméret beállításával biztosan nem maradnak észrevétlenek az Xeoma figyelmeztetései:



A betűméret az „Elrendezések menü” („négyzetek/ablak” ikon a főablak alsó sávján, összes kamera nézetben) – Ablakbeállítások – Betűméret a kameranevekhez (alapértelmezetten 12 pt) útvonalon állítható.

Ahogy korábban említettük, a „Problémaérzékelő” naplófájlba is menthet információkat. A naplófájl neve ProblemsDetector.log, amely az Xeoma mappájában lévő Logs könyvtárban található. A napló számos üzenetet tartalmazhat jelenetváltásról vagy rendszerállapot-problémákról; íme a teljes lista:

• Kevés a szabad RAM
• A RAM-probléma megoldódott
• A szerver helytelenül indult újra
• Fogyóban a lemezterület
• A lemezterület-probléma megoldódott
• Elfogyott a szabad lemezterület
• A kamerakép túl sötét
• A videóstream már nem túl sötét
• A videóstream már nem túl világos
• A kamerakép túl világos
• A kamera elfordult vagy takarásban van
• A kamera már nincs elfordulva
• Adatbázis-frissítési hiba
• Adatbázis-olvasási hiba
• Adatbázis-írási hiba
• Audiostream érkezett
• Videostream érkezett
• A kamerakép hiányzik vagy nem változik
• A hálózati erőforrás már nem érhető el
• A hálózati erőforrás újra elérhető
• Magas processzorterhelés
• A processzorterhelés normalizálódott
• A kép nem frissül
• Nincs kamerastream (sem videó, sem hang)

ProblemsDetector.log:



Az Xeoma 20.10.13-as béta verziójától kezdődően a modul szűrőmodulokkal (például az „Ütemezővel”) kombinálva is használható. Az Xeoma 23.3.22-es béta verziójától kezdődően a naplófájl a kliensen keresztül is letölthető. Így a naplófájl távoli kapcsolat esetén is hozzáférhető. Az Xeoma 23.3.22-es béta verziójától kezdődően új paraméterek érhetők el „A kamerakép túl sötét” opció finomhangolásához, így értesítést kaphat, ha a kamerát letakarják.

2015. április 16., frissítve: 2023. március 27

Olvassa el még:

Gyakran ismételt kérdések az Xeoma szoftverről
Teljes Xeoma felhasználói kézikönyv
Vandalizmus azonosítása és rongálás megelőzése videobiztonsági szoftverrel